Hihetetlen volt, hogy Olaszországban vagyunk. Nap, mint nap lenyűgöztek a mediterrán típusú házak, a növények. Mindennap ugyanazon az utcán haladtunk végig a szállásig, mégis mindig találtunk valami új felfedezni valót. Simogattunk labradort, epekedve lestük a gránátalma fát, vagy épp a kóbor macskáknak kitett szigetelt kis házikóra bukkantunk. Konstatáltuk, hogy  itt még a kóbor macskáknak is jó dolga van. 
    Egy campingben laktunk, a képen látható mobilházban, balra belépve fürdőszoba; csap, wc zuhanyzó, jobbra a berendezés; kis szekrény egy emeletes és egy szimpla ágy. A fűtést, hűtést egy inverteres klíma oldotta meg. A lak előtt volt egy kis pad asztallal, többnyire itt reggeliztünk és vacsoráztunk.

     Voltak a miénknél tágasabb és jobban felszerelt bungalók is, terasszal, konyhával, hűtővel, étkezővel, francia ággyal, de akadtak kis sátorházak is. A hely nagyon jól ki volt építve, recepció, wifi, internet pont, csomagmegőrző. Medence, napágyakkal, két jakuzzi, amihez kissé hűvös volt már. Kis bolt, ahol mindent meg lehetett venni, egész jó árakon. Mosoda, kávé, és snack, és szendvics automaták, közös zuhanyzó és wc-k, röplapda pálya.

     A kempingben volt egy étterem, ami végig tömve volt az itt lakó külföldi emberkékkel. Egyik este mi is kipróbáltuk gondolván eszünk végre valami jót. Már ki voltam éhezve a főtt meleg finom kajára. Lasagne-t rendeltem, Ági pedig valamilyen tésztát evett, 8-8 euróért. A kezdeti lelkesedés rögtön alábbhagyott, ehetőnek ehető volt, de nem finom. Hatalmas csalódás volt, hogy ennél az én lasagne-m százszor jobb. Ellenben kifogtuk a környék legjobb pizzázóját, a pizza 041-et. Első este olasz pizza volt a menü, hely citromos sörrel öblítve, sonkás gombás articsókás pizzát ettünk, 6 euróért; vékony tészta, vastag feltét, és ketten nem bírtuk megenni. Háromszor ettük az ő pizzájukat és mindszer nagyon szuper volt.

     Egyik délelőtt, útban Velencébe, a buszról megpillantottunk egy helyi piacot és leszálltunk körülnézni. Hasonló volt, mint egy itthoni piac, vagy a Debreceni zsibi. Leszámítva a tömérdeknyi tengeri herkentyűt, amit egy fedett csarnokban lehetett megvásárolni. Halak, kagylók, rákok, angolna, tintahal, polipok. Ámultunk és bámultunk. Felfedeztünk egy grillcsirkés helyet, ahol lehetett vásárolni belőlük sülve-főve. Vettünk egy kis adag salátát és panírozott cuccot. Polip, rák, tintahal, de valami isteni volt mindkettő, jól voltak elkészítve. Ha itt élnék, éjjel nappal ezeket enném, az biztos. Szinte most is érzem a számban az ízét. Ez azért kárpótolt a lasagne miatt.