Az utóbbi napok, hetek kicsit szenvedősek voltak. Sikerült kétszer is benyelni a hasmenős valamit, ha nem ilyen jellegű kínlódásom volt, akkor épp a fejem fájt, vagy azokat a napokat éltem, amikor nem igazán kívánatos nőnek lenni. Szóval mondhatni, hogy túlélő üzemmód volt. Ezért is született…
Elég kiadós volt a múlt szerda. Kiadós reggeli, vagy kiadós edzés helyett, magamból adtam ki mindent. A Valentinnapi vacsora hozadéka egy jó kis gyomorrontás lett.
Január valahogy nem az én hónapom. Ez a harmadik év zsinórban, hogy több hétnyi betegséggel töltöm az első hónapot. Mintha így zárnám le az előző évet, mintha ez az év eleji betegeskedés készítené elő az újjászületésem, a feltámadásom. Tavaly covidos voltam, tavaly előtt szintén, idén pedig…
Immár 2021-et írunk. Élénken élnek előttem a burjánzó facebook posztok arról, hogy végre véget ért a 2020-as év, kidobjuk a kukába, megszabadulunk tőle és hasonló mémek. Nem igazán értettem ezt az attitűdöt. Ez is csak egy év volt, nem mondanám, hogy hű de fényes, de túléltük.
Mégis ki…
Mostanában sok a munka, annyira, hogy levegőt sem kapok. Néha ez felpörget, máskor kiveszi minden erőm és kifacsar. Olykor délután ötkor még a gép előtt ülök, holott hétkor kezdtem. Ebédidőm általában annyiból áll, hogy megmelegítem, madj a gép előtt belapátolom az ebédet, persze közben is mindig…
Most eljutottam oda, hogy szembenézzek egy nagyon régi mumusommal. Valamivel, amire eddig mindig félelemmel, ijedelemmel, kétségbeeséssel, zűrzavarral, addig összerakott darabkáim szanaszét hullásával, teljes bizonytalansággal reagáltam. Ez a valami nem más, mint az ismeretlen. Ismeretlen, új…
Nagyon régen írtam már. És még régebben nem jártam már az oldalamon. Az előbb még a belépéshez szükséges adatokat is nehézkes volt előbányászni magamban. Most látom, hogy a csodatáboros bejegyzés volt az utolsó írásom. És azzal pont, totális hírzárlat.
Ma egy hete kezdtem el az intenset edzést. A cikk címe elég sok mindent elmond, ami az eddigieket illeti. Az első edzés, ahogy már említettem eléggé padlóra küldött, a másodiknál már nem szédültem és nem nyomta szét a fejem a saját pulzusom és vérnyomásom, szimplán csak hanyat döglöttem a…
Ma reggel egy öreg hibát követtem el, amit nő elkövethet egy ilyen szép kora hétfői reggelen; ráálltam a mérlegre… Ráálltam a mérlegre és egy cseppet sem tetszett az, amit láttam.
Három évvel ezelőtt voltam utoljára tisztességes nyaraláson, épp ezért eléggé áhítozott már a lelkem egy jó kis tengerpart, de legalább egy kis feltöltődés után. Épp lefoglaltam volna a Korfus grand tours-os utat, amikor a rendszer fogta magát és folyamatosba összeomlott, akárhányszor…
Szép jó reggelt! A hogy vagyok kérdésre nem igazán tudnék most még magam számára sem kielégítő válasszal szolgálni. Kavarognak a dolgok bennem. De nem az a sima kis kutyurászós fajta kavargás, hanem amikor úgy Isten igazából örvénylik középen az a spirál alakú izé, mint a lefolyóban a víz. A…
Miért jó nekünk szenvedni?
Írtam pár magas röptű cikket az szukabusz és ikaruszos szerelemről, arról, hogy hogyan és mikor kéne már azt mondani, hogy elég volt. De a saját kérdésemre nem adtam választ;
Miért ragadunk bele egy olyan kapcsolatba, érzésbe, ami nem visz előre?
Pofon…
Hogyan szabadulhatunk meg a kínzó szerelemtől?
Szukkubuszok és Inkubuszok ide vagy oda, olykor egyszerűen nem tud szabadulni az ember a szerelemtől. A szenvedéses, fájdalmas fajtától. Van egy kedvelt mondásom magamtól;
Szerelemre nincs recept, sose volt, sose lesz!
De miért tart…