Ahogy ígértem előtúrtam az első Reikis élményem történetét;

      Egy ideje már terveztük barátnőmmel, hogy elmegyünk egy Reiki tanfolyamra, most végre el is jutottunk idáig. Aki nem ismerné a Reiki lényeg az Istentől eredő energia, és annak jótékony célú használata magunkon és másokon. Tudom, sokaknak még a hátán is feláll a szőr, és szép szeri és számú badarságok jutnak eszükbe. Nincs benne semmi hókusz-pókusz, varázslat vagy mágia, igazából nagyon egyszerű a dolog. Képzelj el egy energiát, egy aranysárga fényt, mint a nap, ami az Univerzumon át belőled jön, és rajtad keresztül áramlik, te vagy a csatorna, és rajtad keresztül megy végig másokba, vagy magadba. Röviden tömören ennyi a lényeg. Mindenkinek csak ajánlani tudok, egy ilyen tanfolyamot, sokat tanul az ember belőle, és anyagilag sem egy ördöngösség, ellenben a tudás, amit ad megfizethetetlen.

      Örülök, hogy elmentünk, nagyon tanulságos és hasznos, a légkör varázslatos, a csoport barátságos volt,. Csupa béke volt és nyugalom, sokat nevettünk, igazi kis család gyűlt össze, hiába voltunk ismeretlenek egymásnak. Rövid bemutatkozás után, megismerkedhettünk a Reiki eredetével, történetével, a Nagy Mesterekkel, meditáltunk a beavatás előtt és után is, megtanultuk hogyan kell kezelni magunkat és másokat. Számomra a legmeghatározóbb rész maga a beavatás és a második meditáció volt. Szeretném megosztani veletek az érzést, bár nem igazán leírható. A beavatás lényege, hogy beavatott leszel a Reiki világba, felhatalmazást kapsz arra, hogy alázattal és tisztelettel behívhasd és használhasd az energiát, gyógyíthass vele.

      Miközben beavatott a Reiki tanítóm, folyamatos érdekes vibrálást éreztem a homlokomnál, nem úgy, mint egy stroboszkóp mert fény nem igazán volt, de mégis ott volt az energia, nem tudom megmagyarázni, de mint amikor szinte sistereg valami leírhatatlan, ezt szerintem mindenki másképp éli meg. Lényeg, hogy elég érdekes jelenség volt! A beavatás végén kaptam egy kis útravalót, mi szerint bármire képes vagyok, ha hiszek magamban.

     Nekem ez valóban életfeladatom, hogy megtanuljak hinni magamban, mert ez az egyetlen akadályom; önmagam, a hitetlenségem. Ha elhiszem, bármire képes vagyok, hegyeket mozgathatok meg!
    Mikor felálltam a beavatás után, mintha lebegtem volna, repülés érzet és könnyedség kerített a hatalmába, hihetetlen érzés volt, önkívületi állapot, kis szédüléssel dülöngéléssel egybekötve. Ez az érzésegyüttes még többször előjött egy kis fejfájással párosulva. Azt mondták ez természetes, minden tanfolyamon van ilyen.

     A másik csoda a második meditáción volt. Először színek jöttek és a vibrálás, kék, lila, barnás sárga, majd sötét zöld. Majd a mezőn minden verőfényben sugárzott, élénkebb zöld volt a fű, és valami fehér virág vagy csillogó valami hullt mindenfele. Az út is fehér volt, a várban pedig, örültem a tükörképemnek, mosolyogtam magamra és magamon. Láttam egy tüzes kör alakú spirál valamit a tükörben az arcképem helyett, vagy én voltam vagy egy segítőm, majd később egy tüzes madár egy főnix képében volt jelen. Aztán egy aranyszínű kulcs került elő és egy hozzá tartozó ládika, kinyitottam a ládikát és az üzenetek a következőek voltak;
    "Jó helyen vagy! Minden rendben, jó az irány! Jó úton haladsz! "
     
     Kifele vissza az úton mintha leoltották volna a lámpát de mosolyogva néztem vissza a sötétbe. Aztán jött megint a rét, és újból a színek a végén a vibrálással. De az egész full nyugodt, békés pihent volt. Jó volt, mély, meghatározó.
Az egész végén fejfájás és szédülés jött elő, de odakint már jobb volt. Hazafele pedig a tél ellenére, meleg szél fújt, langyos, kellemesen simogató szélben keltünk útra. Nagyon jó volt. A szél és az a végtelen nyugalom.

2015.01.11