Hétfőn kezdtem a harmadik hetet az Intensettel. Úgy döntöttem, hogy folytatom a programot, még annak ellenére is, hogy kitettek a facebook csoportból. Talán ennyi idősen már tudni kell túllépni magunkon, és a sérelmeinken. Nah meg hát ennyi izzadtságos szenvedés után csak nem hagyom abba. Ahogy a mellékelt ábra is mutatja a hétfői megzuhanásom után sem állt meg az élet. Épp ellenkezőleg folytatódott a következő edzésprogrammal. 

   A korábban festett partra vetett bálna képét bizonyára megmosolyogta az olvasóságom. Aki vizuális talán még el is képzelt a polifoamon evickélő nagy (állat) hal személyében. Az új edzéssor merőben más, az evickélés helyét most a szarógalamb póz vette át, és a kitörések. Azért ezt a kettőt emelném ki, mert érezhető hatással vannak a két kis csülköcskémre. Ha jobban belegondolok a tarkóra tett kézzel végzett kitörések is egy csapkodó, fél lábon egyensúlyozó madárra hasonlítanak. Amolyan verdeső galamb póz. Ez még így talán meg is van. És most kérlek képzeld el, ahogy a verdeső, sípoló szarógalambot nyakon öntik egy lábas kopóvízzel. Megvan? Nah körülbelül pont így nézek ki az edzés után és alatt. Minden túlzás nélkül. 
    Az első nap még jól is ment, persze éreztem a combikámban valamit. De a másodiknál már sz@rtig volt a szarógalambozás. A mozdulataim valóban egy verdeső, verítékező, törött szárnyú, csapzott, béna vadgalambra hasonlítottak. De csak végigcsináltam. Jótékony hatása érződött is minden leülés és felállás alkalmával. De valahogyan csak el kell tüntetni a combom hátsó felén éktelenkedő párnácskákat is. 

    Örök törvény, hogy edzés előtt melegíts be, utána pedig nyújtsd le az izmaid. Ez így szép és jó, és valóban be is szoktam melegíteni, de az edzés végére a lenyújtás helyett csak a kinyúlás megy, de az nagyon. Mint egy krumplis zsák, úgy rogyok le a polifoamra. A szívem a torkomban és fejemben dobog, a pulzusom ezerrel zakatol, és mindenemen, ismétlem mindenemen folyik a víz. Víz és levegő után kapkodva várom az enyhülést. Mikor már kellőképpen átáztattam a polifoam-ot, feltápászkodok és csak nekikezdek lenyújtani, hogy másnap is lábra bírjak állni. Ilyenkor van hogy dobok egy spárgát a verítéktől csúszóssá vált szőnyegen. Holott balett alapokról nem volt szó.
    Mindezen viszontagságok ellenére mégis van valami felettébb jó, és euforikusan élvezetes ebben az egészben. A mozgás felszabadít,és endorfint termel, még ha ez hulla fáradtan nem is mindig jön át teljesen. Emellett minden egyes edzés után ott van az, hogy megcsináltam. Bár szartig volt, de mégis megcsináltam. Képes vagyok rá, kibírtam! Hero vagyok! Megléptem! És ez nálam valóban nagy szó, nem csak a testem, de a kitartásom és a tűrőképességemet is edzem.

    Igen, olykor ez kő kemény izzadás és szenvedés, senki sem mondta, hogy ez sétagalopp, ha az lenne nem lenne ennyire eredményes. Bár őszintén szólva fogalmam nincs, hogy egy 100 pluszos, vagy akár egy 80-90 kilós emberke, hogy képes végrehajtani a gyakorlatokat és az ismétléseket. Kitalálhatnának nekik valami könnyített feladatsort. Őszinte tisztelet és kalapemelés jár nekik. Sőt mindenkinek aki ezt nyomatja.
     Tévedés ne essék, ezt nem azért írom, hogy bárki is megsértsek, lekicsinyeljek, vagy mert én micsoda díjbirkózó lennék. Épp ellenkezőleg,a program, - beszéljünk csak az első két hetiről vagy a harmadik-negyedik hétről, - igencsak próbára teszi az embert. Engem szó szerint a padlóra küld, sosem voltam élsportoló, de gyenge gyermek sem. Tény, hogy valóban intenzív dologról van szó. Ahhoz, hogy hasson kell is, hogy intenzív legyen. Csak nem mindegy milyen áron, mert senki célja nem az agyvérzés, meghúzódott végtagok vagy szétcseszett ízületek. Szóval, ha csinálod és nem megy lassíts a tempón, csináld lassabban, úgy és annyit, amennyit bírsz. S ha nem megy a gyakorlat helyettesítsd mással, bármivel csak mozogj. Ha nem tudsz mit kitalálni, elég, ha csak a torna óráról ismert gyakorlatokat eleveníted fel. 

   Lényeg, hogy csináld és ne add fel. Ha mindennap mozogsz és tartod a diétát az eredmény sem marad el. 

    A héten már volt, aki megkérdezte, hogy fogytam e. Egy másik ismerős rám írt facebook-on és orákulumként kérdezte, hogy jól látja e, hogy 5 kiló lement. Mondtam, hogy nem tudom mit lát vagy hol, mert friss képet nem tettem fel, de valóban csinálok egy diétát és edzegetek mellé. Egyik kolléganőnél pedig arra lettem figyelmes, hogy nagyon mustrálgat a tükörben. Kiderült, hogy olvassa a blogomat és jókat derül rajta. Bizonyára az eredmény miatt vizslatott. Nem mondom, hogy szembetűnő a bő pólóim alatt, - amik egyre bővebbek, - de én határozottan látom és érzem magamon.
       Mintha kicseréltek volna. A mérlegben nem hiszek, mert mikor mit mutat, volt, hogy 70-en állt meg, de volt, hogy ugyanúgy 73 volt. Úgy gondolom nem ez a mérvadó, főleg, hogy most még rendkívüli módon épül az izomzatom, ami ugyebár nehezebb, mint a zsír. Centiben talán látványosabb az eredmény. Kedden mértem, és lement 1-2 centi mindenhonnan, karból, combból, csípőből és derékból 3-4 is. Bár nem egy profi szabó mérése alapján, de összeadva 15 centi ment le. Persze nem lesz 2 hét alatt kockahasam, szép is lenne. De már nincs akkora belem, és érződnek az izomtónusok is. Haladunk szépen lassan.

       A változás Áginál is ugyanilyen látványos, ha nem még látványosabb. Van olyan rövidnadrág, ami már leesik róla, és simán feljön az, ami tavaly még nem volt jó. Egyre bővebbek a pólói, ami eddig feszült ma már nem. Iszonyat, hogy mennyivel izmosabb ő is, ahogy tűnnek el a kis párnácskák. Ma nála is megjegyezték, hogy rengeteget fogyott. Bár ő ezt még nem igazán meri elhinni magáról. De a ruhák nem hazudnak. Egyértelmű a hatás.

   Szóval csináljuk rendületlenül. Néha be becsúszik egy kis bűnözés. Édesítő helyett, amit továbbra sem bírok egy kis kanál méz. Vagy tegnap pl megkívántuk a fagyit és csináltunk joghurt, áfonya és méz kombóból, így az lett az uzsonnánk. Egyik nap nem bírtam ellenállni az előttem lévő sós mogyorónak, így csíptem belőle egy keveset. Persze restelltem magam miatta, de még mindig inkább ez, mint valami süti. Fura mód az nem hiányzik, sem az édesség, igazából annyira semmi sem. Ellenben az olajban sült cuccok szagától már rosszul vagyunk. Áttértünk a zsírra. Igen sima zsír, nem kókusz meg ilyenek. Ugyanis ha az ember utána olvas kiderül, hogy abban ezerszer több káros anyag van mint a röfi vagy pipi zsírban.
    A brokkoli, cukkini és csirkemelltől, lassan herótom lesz, úgyhogy ki fogok találni valami alternatívát a jövőhétre. Ezt leszámítva a kaják még mindig szuperek, rengeteg joghurt, túró és csirkemell fogy nálunk. De legalább egészséges ételeket eszünk mindennap.

    Kicsit hosszúra nyúlt, bocsika :) Fogyasszatok egészséggel :)