Ezen a hideg, esős és borongós, őszi napon, a rendkívül forró csirke rámen önt belém életet, ahogy végig halad a torkomon. Épp egy csirkelábat szopogatok, amikor Deni cica halkan, alig észrevehetően mellém somfordál és leül az asztal mellé. Jó cica, ülve várja, hogy jut e neki az eledelből. De a csirkelábat valahogy nem komálja, valószínűsíthetőleg szimplán nem is éhes. Nem baj, több marad nekem. Még egy utolsó próbálkozás a kínálással, de a macska elvéti, s a falat a földön landol. Ám nem sokáig időz ott; Deni hamar magáévá teszi.

    Eme tőlem szokatlan bevezetőt a pillanat, illetőleg a gőzölgő finom leves ihlette. Hogy keveredett ide csirke meg rámen? Mi a szösz?

     Elárulom nektek, hogy újabban elkezdtünk próbbálkozni a Koreai konyhával. Múlt hét Pénteken megkíséreltem rice cake és cheese buldak elkészítését. A rice cake, magyarán rizskorong az általunk úgy imádott cheese buldak nevű étel egyik alapanyaga. Maga a buldak, egy elég csípős, erősen paprikás csirkés étel, sajttal és a rizskoronggal megbolondítva. A rizskorong pedig egy ragacsos, kissé nyúlós tésztaszerű akármihez hasonlít leginkább. Egészen páratlan étek, legalább is a mi ízlésvilágunknak.
    Miután egy héten kétszer is sikerült megfordulni a helyi Koreai étteremben, - ahol nem mellesleg a rendelést felvevő hölgy fokozatosan a barátunkká avanzsált, - bölcsebbnek és emellett költséghatékonyabbnak tűnt, az otthoni főzőcskézés bevezetése.
       Alább az első cheese buldak kísérlet végterméke látható.

      Ezzel még nem ért véget a gasztro láz, youtube-on megtaláltuk Mancit, aki valójában egy Maangchi nevű kedves koreai hölgy, rengeteg főzös videóval és 5 millió feliratkozóval. Nagyon rokonszenves, lelkes asszonyság, rá is kattantunk menten a videóira.
    Hamarosan meglátogattuk a helyi Keleti boltba és a piacot, ahol hatalmas izgalommal és lázzal vetettem magamat az illatos fűszerek és mindenféle keleti csodák közepébe. A piacon összebarátkoztunk egy Ázsiai hölggyel, aki remekül beszélt magyarul, nagy alázattal, kedvességgel és lelkesedéssel segített válogatni a hozzávalókat. Legszívesebben mindent megvettem volna. Végül nagy széles elégedett mosollyal, és egy csöppet vékonyabb pénztárcával tértem haza.
    Másnap nekivágtunk a házi Rámen leves projektnek, majd a bimbimbap elkészítésének.

     A Rámen (a legelső képen) lényegében a különféle smack levesekhez hasonlatos, fűszeres, - olykor csípős, - tésztás leves. Én ezt egy kicsit átreformáltam, az eredménye ízfokozók, porok, és kockák nélküli húsleves alapú rámen lett, ami a különféle fűszerek, és hozzávalók miatt egy teljesen más ízvilágot szült.
     Nekem nagyon bejött, és nagyon örültem neki, sikerült ilyen ízletes, különleges levest alkotni.


     A fenti képen látható a bibimbap, ami egy rizses egytálétel, sok-sok zöldséggel, hússal vagy anélkül is fogyasztható. Alsó réteget ragacsos rizs alkotja, majd erre színek szerint külön sávba rendeződnek, a külön-külön elkészített párolt zöldségek. A tetejére pedig buggyantott, tükör. vagy nyers tojást szoktak tenni. Esetünkben a tojásolás elmaradt, viszont így is nagyon finom eredmény született a különféle ízeknek és textúráknak köszönhetően.

       Ha esetleg kedvet kaprál valamelyik fogáshoz, bátran keress rá a neten ;) 

 2020.10.13