Épp a Velencei coop-ban vásároltunk, amikor kifelé jövet magyar szavak ütötték meg a fülemet. Két ötvenes hölgy vicces civakodásának lehettem fültanúja, mosolyogtam egy jót rajtuk. Szemet is szúrt, hogy ez túlzottan vigyorog; biztos érti. Így esett az eset, hogy szóba elegyedtünk egymással. Hamar kiderült, hogy Győriek, ugyanott szálltak meg, mint mi, nem beszélnek angolul és eltévedtek. Vettem nekik buszjegyet, és együtt mentünk haza, sőt még pizzázni is beugrottunk. Útközben elmesélték kalandos kálváriájukat.
     Hogy a helyiek segítségével miként sikerült eljutniuk Mestréből a szállásra. Mindössze a camping nevét tudták, s egy hölgy elkísérte őket a buszmegállóig, nézett nekik buszt. Egy másiktól percenként kérdezgették, hogy melyik megállónál kell leszállni, s ő az ujjain mutatta, hogy 5-4-3-2-1- most, de végül csak odataláltak mindenhova.

     Egyik este dohányzás közben sikeresen kizárták magukat a házból, már előre eltervezték, hogy milyen rajzolós activity-t nyomnak majd le a recepción; rajzolnak egy házat ajtóval, áthúzott kulccsal, és előadják, hogy No Kulcs, No Kulcs! De épp arra járt, egy karbantartó a kis golf kocsijával, az egyik Mártink, - mert hogy hőseink Mártik a négyzeten, - leintette és magyarázta neki, hogy Segítsen, mert No Kulcs! Emberük elővett egy hatalmas kulcscsomót, és voila, már bent is voltak.

     Másik eset; bárhogy nyitogatták a csapot, nem volt meleg vizük. Kint cigiztek, mikor arra hajtott egy másik karbantartó csóka, nem igazán akart megállni, de Mártink elé ugrott és lestoppolta. Intett neki, hogy te most velem jössz, s azzal bevezette a fürdőszobába. Szegény fickó vajon, mit gondolhatott, mit akar tőle a nő. Kinyitotta a csapot, majd bürürrü, bürürrüüü, hangokkal jelezte, hogy fázik, vacog, avagy nincs meleg víz. Szerencsére ezt is hamar orvosolták.

     Mindent mondhatunk a csajokra, csak azt nem, hogy nem találták fel magukat. Párszor még összefutottunk velük, mi is elmeséltük a menekült táboros, bőrönd kerekes, és egyéb viszontagságainkat. Utolsó nap még két deci jägert is kaptunk tőlük, kimaradt nekik az előző esti buliból.

     Mivel a repülő csak este indult, a nap sütött, viszont a kulcsot le kellett adnunk, csaptunk egy napágyas, napozós lazulást Ágival. Én voltam olyan elvetemült, hogy bikinire vetkezve még a medencébe is belemerészkedtem. Nem hiszem, hogy volt 20 fokos a víz. Hideg, akarom mondani, frissítő fürdőzés volt. De miután megszoktam már egészen jól esett az úszkálás, szerencsére a nap hamar megszárított, de azért úsztam még egy kört. Így a strandolás élménye is be lett pótolva.