A napokban épp egy kedves netes barátomba öntöttem az okosságot, és sikerült meglepődnöm az alábbi mondatán „Szeretem olvasni, amiket írsz, több ilyen kéne a blogodra is”. Ahogy így istápoltam őt, beugrott, hogy én ezt szeretem csinálni, és azt hiszem van is érzékem hozzá. A hétvégén egy spiri tanfolyamon jártam, ahol sok mindenről mesélt az oktató, szó volt arról, hogy mindenki keresi az életcélját.

Mi az életcélod?  Nézd meg a napodat, s vedd sorba mi az, ami boldoggá tett, ami lelkesített, örömet okozott számodra? Megvan? Megtaláltad, az az.

     Olvasok egy könyvet, ami „véletlen” került hozzám, Kérd és megadatik a címe. Hasonló egy kicsit a korábbi spiri témájú könyveimre. Ki ne hallott volna a Titok-ról? Hisz megjelent cd-n és kazettán, nah jó, nem de videón és könyvben igen. Rhonda Byrne - A titok; ez talán a leghíresebb „teremtő” könyv, ami ismerteti a vonzás törvényét. Bevallom én csak a videót láttam, még anno 10 éve, de mély hatással volt rám. Vagy ott van a Beszélgetések Istennel Donald Walsch -tól, szintén van róla film nézzétek meg, megér egy misét, a könyv meg pláne. Illetve az általam sokszor emlegetett Eckhart Tolle - A most hatalma.

     - Khm bocsánat a rögtönzött könyvajánlóért, talán szednem kéne némi jutalékot érte. - Végtére is mind egyről szólnak, mégis másképp, máshogy, s mindezek olvasásával egyre jobban körvonalazódik a kép.

     Visszakanyarodva az előző gondolatmenethez; Életcél, akkor tudod, hogy sínen vagy, jó úton jársz, ha jól érzed magad, ha lelkes vagy, boldog, tele pozitívval. Ha azonban csüggedt, elgyötört, dühös, haragos, csalódott, elkeseredett, céltalan negatív érzelmek záporoznak, akkor valami hiba van a gépezetben. Valamin változtatni kell, persze az is lehet, hogy csak a hozzáállásodon és a gondolataidon.

     Ebben azért nincs sok varázslat, igazából belül mindenki tudja, hogy ha gáz van, akkor valamit csak eltolt, ha minden szuper, akkor meg jól felé halad az a szekér. Egyszerű, de ebből eredően, ha figyeled, az érzéseid egyből tudod mennyire vagy ott a szeren, vagy épp mennyire nem. Ha észreveszed, hogy gebasz van, eljut a tudatodig, tudsz változtatni azon, ami a kis fejedben jár, vagy azon, ahogy érzel, s ha nem akarsz tovább „rosszul lenni”, egyszerűen nem leszel, hanem a jóra koncentrálsz. Ha hibáztál helyrehozod, ha depizel keresel valamit, ami feltölt, boldoggá tesz s a többi.      

     Elgondolkoztam ezen az életcél, és a mások segítése dolgon, talán nem véletlenül rugdos az élet mindig efelé. Jók ezek a megvilágosodások, mikor rájössz arra, amit már régen tudsz, de mégis b@szol csinálni. Nah igen, a jó öreg megszokások, igaz?! Ha én is mindig mindent úgy csinálnék, ahogy tudom, hogy kellene…. hajajj…. de talán az túl egyszerű lenne.

     Arról is írnak még ezek a könyvek, hogy bármit elérhetünk, amit csak szeretnénk. Laikus ám logikus első gondolat - Ez hülye! Ha így lenne, már rég milliomos lennék!

       Nah igen ám, de kevés azt mondanod egyszer, hogy nyerek a lottón. Elvileg ez a dolog úgy működik, hogy azt vonzod, amire fókuszálsz; ha a jó dolgokra, akkor azt, ha a negatívra, vagy a jónak a hiányára akkor azt. Csak úgy tudsz teremteni, ha egyértelműen a vágyott dologra koncentrálsz, teljesen elképzeled, körülírod azt, sőt úgy kezeled, mintha már teljesült volna, a jelen időben. Sőt hálás vagy  a vágyott dologért.
        Kérsz - beérkezik a kérésed és teljesítik - te pedig elfogadod azt. A harmadik lépés igen hangsúlyos, mert sokszor itt hasal el a dolog, nem vagy kész a befogadására, nem zizegsz rá a dologra. Hiába mondod, hogy nyerek a lottón, már látom a számokat, elköltöttem az összes pénzt, ha közben be vagy rezelve, hogy egy garasod sincs, csóró vagy, éhen halsz. Vagy hiába gondolod azt, hogy meg találod a tökéletes big she-t, ha belül rettegsz a magánytól, és azt mondod nem kellek senkinek, mert akkor ez az egész egy big shit marad.
Remélem e példákkal valamelyest érted, hogy hogyan értem.

     Nem vagyok egy fizika zseni, de azt a suliban megtanították, hogy minden izgő-mozgó atomokból áll, kvázi rezgésekből, az asztal, a levegő, a víz, testünk, s még a gondolataink és érzéseink is. A titok-zatos vonzás törvénye is ezen alapul - Hasonló a hasonlót vonzza. Úgy teremtesz, ha azon a hullámon zizegsz, amit el akarsz érni. Mert ha az ellenkezője felé kasulsz, akkor abból nem lesz karácsony.

     De tegyük fel elkalandoztál a nem kívánt dolog felé agyban, úgy tudsz újat teremteni, ha újra a kívántra fókuszálsz. Jah, és még valami, ne azt mondd, hogy ezt vagy azt AKAROK, - mert akkor megkapod az akarást. Új autót akarok = azt teremtetted, hogy akarod a kocsit, de ebből sosem lesz autód sajnos. Van egy új autóm, ami ilyen olyan, amolyan, imádom vezetni, látom magam előtt, hogy benne ülök, vizualizálom az egészet (agykontroll :P) s ezt nyomatom éjjel nappal. Minél jobban körülírod mit és hogyan akarsz, elképzeled, és hiszel benne, annál jobban megy a megteremtése.

     Csak gondolj bele, még ha bullshitnek tűnik is ez. Hányszor volt hogy valamit nagyon akartál, minden zsigereddel, hittél benne, és sikerül? Vagy hányszor volt az, hogy valamitől baromira féltél, és úgy lett? Ugye?

     A Biblia szerint Isten saját képmására hozott létre minket, szóval mindenkiben benne van a mini Jesus, aki képes teremteni, igen jól olvasod, mindennap minden percben teremtünk a gondolatainkkal, érzéseinkkel. Furán hangzik mi? Kicsit kényszerzubbonyos ez az egész igaz? Hát jah… nem annyira egyszerű ezt bekajálni. Azért sem, mert ezt beismerni vagy felismerni, azt jelentené, hogy egyedül te és csak is te felelsz az életedért. Persze van itt sors meg karma, az még a macskának is van.

     Van olyan része az életednek, amit előre „megírtál” leegyeztettél a többi résztvevővel, ha tetszik lepapíroztad, mint egy szerződést, mielőtt leszülettél.  De kaptál egy szabad akaratot, amiről minden spiribiri ágazat buzgón szónokol. Képzeld el ezt, hogy van egy szép hosszú út Makótól Jeruzsálemig, megkaptad, hogy innen indulsz, és kb oda jutsz, közte meg lesz x állomás, és y ember, meg még úgy z dolog. Ebben megegyeztek a start előtt, de az hogy hogy jutsz el Jeruzsálembe, vonattal, taxival, milyen keresztutakon és alagutakon, vizeken vagy levegőben, azt már a te dolgod. Szóval vannak adott részek; pl.: a szüleid, a párjaid, gyerekeid, barátaid, esetleg ellenségek; ők, akikkel lepaktáltál, hogy együtt nyomjátok az utat, és ebből mindannyian tanultok valamit.

     Nem mindig az így szeretlek úgy szeretlek ügyübügyüt. Van, hogy szegénységet, erőszakot, halált, nyomort, szenvedést, van hogy küzdést, kitartást, megbocsájtást, elfogadást, szeretetet, hűséget. Széles a skála, de életeink százai, ezrei alatt minden végigmegyünk, mindent kipróbálunk. Senki sem szent, meg kell tapasztalnod, a sötétséget, a fény hiányát, hogy tudd mi a fény. Ezért nem célszerű ítélkezni (tudom… sajnos én is szoktam… még mindig…) mert nem tudhatod, ki mit miért tesz. Illetve, te is megtetted mindezt már vagy megfogod. Igen, öltünk, haltunk, erőszakoltunk, erőszakoltak, tuti voltunk, kurvák, stricik, gyilkosok, tolvajok, árulók, gengszterek, szentek, terroristák, politikusok, papok, maffiózok, mártírok, árulók, csalók…. minden kábé.

Van, amit meg kell tapasztalnod, igen még az általunk rossznak vélt dolog is. De mindet azért, hogy tapasztalj, tanulj belőle, vagy törlesz egy régi számlát, hogy kiegyenlítődjön a mérleg.

     Durva? De most gondolj bele, ha tudnád, hogy örökké élsz (újjászületsz újra meg újra) s célod, hogy megtapasztalj mindent s mindig eggyel közelebb kerülj a tökéleteshez Istenhez - forráshoz- fényhez, - ki minek hívja, -Te nem próbálnád ki ezeket? Dehogynem, ezért vagyunk itt. Biztos ismered a The Sims nevű játékot, amiben bármilyen karaktert magadra ölthetsz, vagy ha nem gyerekként tuti játszottál babákkal, katonákkal, akármivel. Elképzelted, hogy te vagy a kalózkapitány, a királylány, bandita, orvos, tűzoltó, autóversenyző, fodrász, miniszterelnök, anyuka, apuka, stb, de mondhatnám a szerepjátékokat is példaként. Nah ez fent valahogy így működik. Megírjátok a forgatókönyvet, csak ez esetben az fent marad a rendezőknél, s ti vagytok lent a szabad akarattal rendelkező színészek.

     Miért nem kapjuk meg a forgatókönyvet? Mert az túl könnyű lenne, abból semmit nem tanulnánk. Nem az a cél, hogy eljátszunk valamit, hanem hogy megéljünk, megtapasztaljunk és gyarapodjunk általa. Szép mi?
      Épp ezért nem emlékszel az előző forgatókönyvekre sem. Plusz azért mert nem biztos, hogy elbírnád azok súlyát. Például leszületsz szépen, hogy ebben a fejezetben most apáca leszel, vagy 4 gyerekes gyári melós családapa, milyen morbid lenne emlékezni, hogy korábban te voltál Hitler vagy a hasfelmetsző.

     Hoppá… magam sem gondoltam, hogy ilyen messzire jutok az életcél topiktól. Kicsit hosszú lett, de annál érdekesebb ;)

     Summázva a leírtakat. Erre az életedre többek között, van egy forgatókönyved szabad akarattal, van életcélod, bármit tudsz teremteni és befogadni, ha ráhangolod a kis rezgőbizgő rádiódat a frekvenciájára. Onnan tudod, hogy jó úton vagy, hogy jól érzed magad.

Bővebb, szépirodalmibb felvilágosítást találhatsz minderről az említett könyvekben! Én igyekeztem józan paraszti kézzel/ésszel megragadni a lényeget. Puszika!