Ha már cikk született Miskolctapolcáról, egyszerűen Lillafüred sem maradhat ki a szórásból.  Gyerekkoromban rengetegszer voltam itt, többnyire iskolai kirándulások során. Ha jobban belegondolok nincs még egy olyan hely, ahol ennyiszer jártam volna kirándulni. Egyszerűen csodálatos ez a környék, megunhatatlan, hiába látogat el ide az ember ezerszer, mindig szép, és mindig tud valami újat adni.

     Különleges élmény volt, hogy most én magam vezethettem el idáig is. A hegyi szerpentinek elég izgalmas, kanyargós élményt nyújtanak a vezetőnek és utasának egyaránt. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem voltam berosálva útközben. Az út menti bicikliseket és gyalogosokat kerülgetni a kanyarokban életveszélyes mutatvány volt. De szerencsére mindenki túlélte oda és visszafele is az utat.

     Az itteni Fátyol vízesés egyedülálló látványossága az országnak a maga 20 méteres magasságával. Jobb döntést nem is hozhattak volna a Palotaszálló építői, mintsem hogy létrehozzák ezt a remekművet. Maga a Palotaszálló láttán is eláll az ember szava, festői környezet, hegyekkel ölelve a Hámori tó mellett, s e mellé a vízesés és a nem rég felújított függőkert, egyszerűen csillagos ötös kategória.

     Magát a vízesést is képes lennék órákig bámulni, s hallgatni a magasról mélybe ömlő vízzuhatagot. De igazán kalandos körbejárni a hozzá tartozó függőkertet is, mely hét külön témájú teraszrendszerből áll össze. Van itt minden; sziklák, barlangok, szobrok egy jó kis szelfihez, játszótér sakktábla, és mini labirintus a gyerekeknek. Itt található az Anna barlang, amit pechemre még egyszer sem sikerült megnéznem, sosincs nyitva, mikor arra járok, vagy épp a menetrendem nem teszi lehetővé. A függőkertben az a jó, hogy a maga sok kis felfedezni valója mellet szintenként más és más kilátást nyit magára a vízesésre.
     Az alsó leghosszabb teraszrész mentén található egy kisebb vízesés is a fák közt meghúzódó maga kis vadregényességében.

      Ha kigyönyörködtük magunkat a vízesésekben, nincs más dolgunk, mint átruccanni a Hámori tóhoz, ahol kedvünkre csónakázhatunk vagy vizibiciklizhetünk is, sőt akár még horgászni is lehet. Végigsétálhatunk körben a tó mentén, ám ne lepődjünk meg ha épp felettünk robog el a Lillafüredi kisvasút. Igen kisvasutazni is lehet itten, kérem szépen. Ez idáig kimaradt, de rajta van a bakancslistán. A Palotaszálló mentén ballagva az úton megpillanthatjuk az kanyarban ücsörgő öreganyámat, aki már gyerekkoromban is ott tanyázott,. Szuvenírt, lillafüredi emléket, fa-testápolót vehetünk a bódéjában. Ha követjük az utat a kisvasút állomásához érkezünk. Van itt egy csomó bazáros és kajálda, ha a Tókerti étterem luxusánál szerényebb keretek közt szeretne ebédelni az ember. Nem messze van a Herman Ottó Emlékház, és Szent István Barlang is, ami tele van gyönyörű cseppkő oszlopokkal. Itt lakik Batman is.
      Nah jó ő pont nem, de jó pár denevér drúszája igen. 

     Ha túrázni támadna kedvünk, arra is van lehetőség. A barlanggal szemben például fel lehet menni a domboldalon át. A hegy tetején van egy kis fogadó, ha jól tudom szállást, üdítőt és étkezési lehetőséget is kínálnak az arra járóknak, igazán hangulatos kis hely. De több tanösvény és túraútvonal is indul innen. A kalandvágyóbbak ellátogathatnak a Szeleta barlanghoz is.

     Lillafüred közvetlen szomszédságában van Felsőhámor. A Hámori Mászóparkban lehetőség van sziklát mászni. Egy kisebb és egy nagyobb mészkő fal is található itt. A település nevezetessége még a Kohászati Múzeum. Bár jó pár éve jártam ott, de az akkori túravezető bácsi nagyon aranyos volt, lelkesen magyarázta és mutogatta mi hogyan működik.   
     Ha több napot is szeretnél a környéken kirándulni célszerű Felső- vagy Alsóhámorban szállást foglalni. Főképp mert itt nagyobb a szálláskínálat és kedvezőbbek az árak is. Alsóhámor kicsikét messzebb van, de Felsőhámorról kvázi át tudsz sétálni Lillafüredre.

     Bár nem Lillafüred, de ha Miskolc környékén jár az ember, kihagyhatatlan látnivaló még a Diósgyőri vár. Utoljára 5 éve járhattam a várban, azóta felújították, megcsinálták a parkoló részt, és megépítették a Lovagi Tornák terét, mely különféle rendezvényeknek ad otthont, - lovagi tornák, vásárok, színházi előadások, koncertek, lovas programok. Emlékszem, gyerekként a vár tövében nyaraltam a szüleimmel. Hatalmas élmény volt, hogy a kert a várra nézett, sétálgattunk és játszottunk a várárokban, néztük az itt gyakorlatozó „lovagokat”. Sőt még az itteni fürdőben is pancsoltunk. Szomorúan látom, hogy azóta már bezárták a strandot, bár facebookon még lelkesen küzdenek a helyiek a felújításáért.

     Kicsit hosszú lett és megint csak útikönyvszerű. De talán van még, akinek újat tudtam mondani. Mint ezen írományokból is kiderül, nem is kell messzire menni, hogy ilyen csodás tájakat, látnivalókat lásson az ember, kiszakadva a hétköznapok mókuskerekéből. Szóval, ha nem tudod mit csinálj hétvégén, bátran javaslom, hogy Lillafüredre fel ;)