Mostanában sok a munka, annyira, hogy levegőt sem kapok. Néha ez felpörget, máskor kiveszi minden erőm és kifacsar. Olykor délután ötkor még a gép előtt ülök, holott hétkor kezdtem. Ebédidőm általában annyiból áll, hogy megmelegítem, madj a gép előtt belapátolom az ebédet, persze közben is mindig…
Néha felteszem magamnak a kérdést, hogy mégis mit keresek én még itt?
Olyan mintha egy langyos pocsolyában fetrengenék hosszú idő óta, amit olykor kellemes jaccuzinak vélek, olykor pedig mocsaras, lápos iszaptengernek, vagy épp égető lávatónak. Egy dolog állandó, az hogy ez egy állóvíz.
Most eljutottam oda, hogy szembenézzek egy nagyon régi mumusommal. Valamivel, amire eddig mindig félelemmel, ijedelemmel, kétségbeeséssel, zűrzavarral, addig összerakott darabkáim szanaszét hullásával, teljes bizonytalansággal reagáltam. Ez a valami nem más, mint az ismeretlen. Ismeretlen, új…
Ezen a hideg, esős és borongós, őszi napon, a rendkívül forró csirke rámen önt belém életet, ahogy végig halad a torkomon. Épp egy csirkelábat szopogatok, amikor Deni cica halkan, alig észrevehetően mellém somfordál és leül az asztal mellé. Jó cica, ülve várja, hogy jut e neki az eledelből. De a…